Vissza az Im\u00e1ds\u00e1gokhoz<\/a><\/p>\n(\u00cdrta: Richard G. Furey, C.Ss.R.)<\/p>\n
<\/p>\n
I. Pil\u00e1tus J\u00e9zust hal\u00e1lra \u00edt\u00e9li<\/h4>\n
P\u00e9ntek kora reggel l\u00e1ttam a fiamat. Most
\npillantottam meg el\u0151sz\u00f6r, mi\u00f3ta elvitt\u00e9k.
\nK\u00e9kre vert, v\u00e9rz\u0151 test\u00e9nek l\u00e1tt\u00e1n f\u00e1jdalom
\nhas\u00edtott sz\u00edvembe \u00e9s k\u00f6nnyek sz\u00f6ktek szemembe.
\nAzt\u00e1n Pil\u00e1tus, \u00edt\u00e9lkez\u0151 sz\u00e9k\u00e9ben \u00fclve megk\u00e9rdezte
\na t\u00f6meget, mi\u00e9rt akarj\u00e1k fiamat kiv\u00e9geztetni.
\nK\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem mind azt ord\u00edtotta: \u201eFesz\u00edtsd meg \u0151t!\u201d
\nK\u00f6ny\u00f6r\u00f6gni akartam nekik, hogy hagyj\u00e1k abba, de
\ntudtam, hogy ennek \u00edgy kell lennie, s \u00edgy csak
\n\u00e1lltam ott, n\u00e9m\u00e1n, s\u00edrva.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram J\u00e9zus, neh\u00e9z elk\u00e9pzelnem a k\u00ednt,<\/em>
\namit any\u00e1d \u00e9rzett, mikor hal\u00e1lra \u00edt\u00e9ltek.<\/em>
\nDe h\u00e1t hogy \u00e1llunk ma, amikor haragot tartok?<\/em>
\n\u201eFesz\u00edtsd meg!\u201d Amikor \u00edt\u00e9lkezek valaki f\u00f6l\u00f6tt?<\/em>
\n\u201eFesz\u00edtsd meg!\u201d Nem k\u00f6nnyeztet-e meg ez T\u00e9ged \u00e9s any\u00e1dat?<\/em>
\nBocs\u00e1ss meg, J\u00e9zus!<\/em><\/p>\n <\/p>\n
II. J\u00e9zus v\u00e1ll\u00e1ra veszi keresztj\u00e9t<\/h4>\n
Egy kicsit er\u0151re kaptam, s a t\u00f6meggel odamentem
\na t\u00e9rre. Kiv\u00e1g\u00f3dott egy ajt\u00f3, s kibotladozott
\na fiam,m\u00f6g\u00f6tte a r\u00f6h\u00f6g\u0151 \u0151r\u00f6k. Ketten odacipeltek
\negy neh\u00e9z keresztet, \u00e9s a v\u00e1ll\u00e1ra dobt\u00e1k. Azt\u00e1n
\nelkezdt\u00e9k l\u00f6kd\u00f6sni, le az \u00faton.
\nKib\u00edrhatatlan volt \u00e9rte a f\u00e1jdalmam. El akartam
\nvenni t\u0151le a keresztet, hogy magam vigyem.
\nDe tudtam, hogy ennek \u00edgy kell lennie,
\ns \u00edgy mentem, n\u00e9m\u00e1n.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram J\u00e9zus, k\u00e9rlek, bocs\u00e1ss meg,<\/em>
\nami\u00e9rt olyan sokszor nehezebb\u00e9<\/em>
\ntettem keresztedet, mert szemet<\/em>
\nhunytam szomsz\u00e9dom f\u00e1jdalma \u00e9s<\/em>
\nmag\u00e1nyoss\u00e1ga f\u00f6l\u00f6tt. Bocs\u00e1ss meg,<\/em>
\nhogy pletyk\u00e1ltam m\u00e1sokr\u00f3l, hogy<\/em>
\nmindig tal\u00e1ltam kifog\u00e1sokat, hogy<\/em>
\nbizonyos emberekkel ne kelljen egy\u00fctt<\/em>
\nlennem, f\u0151leg, amikor besz\u00e9lni<\/em>
\nakartak velem.<\/em>
\nSeg\u00edts, hogy M\u00e1ri\u00e1hoz legyek hasonl\u00f3,<\/em>
\naki mindig igyekezett m\u00e1sok<\/em>
\nkeresztj\u00e9n k\u00f6nny\u00edteni.<\/em>
\nBocs\u00e1ss meg, J\u00e9zus!<\/em><\/p>\n <\/p>\n
III. J\u00e9zus el\u0151sz\u00f6r esik el a kereszt terhe alatt<\/h4>\n
K\u00f6zelr\u0151l k\u00f6vettem fiamat, amint a K\u00e1lv\u00e1ria fel\u00e9
\nbotladozott. Soha semmi sem f\u00e1jt annyira, mint most
\n\u0151t ennyire k\u00ednl\u00f3dva l\u00e1tni. L\u00e1ttam, a kereszt mint v\u00e1g
\na v\u00e1lla h\u00fas\u00e1ba. Meg\u00e1llt a sz\u00edvver\u00e9sem, amikor elesni
\nl\u00e1ttam, arcra borulva a f\u00f6ld\u00f6n, s a s\u00falyos kereszt
\na h\u00e1t\u00e1ra zuhant. Egy pillanatra azt hittem, im\u00e1dott
\nfiam meghalt. Eg\u00e9sz testem remegni kezdett. Az \u0151r\u00f6k
\nelkezdt\u00e9k rugdosni. Lassan felt\u00e1p\u00e1szkodott \u00e9s \u00fajra
\nelindult, de m\u00e9g mindig korb\u00e1csolt\u00e1k.
\nSaj\u00e1t testemmel akartam megv\u00e9deni, de tudtam, hogy
\nennek \u00edgy kell lennie, s \u00edgy tov\u00e1bbmentem, n\u00e9m\u00e1n, s\u00edrva.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram, h\u00e1nyszor l\u00e1ttalak elesve, s <\/em>
\nM\u00e1ri\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en otthagytalak, nem t\u00f6r\u0151dve<\/em>
\nveled? H\u00e1nyszor nevettem, amikor m\u00e1sok hib\u00e1it l\u00e1ttam?<\/em>
\nH\u00e1nyszor m\u00e9rgel\u0151d\u00f6m, amikor valaki m\u00e1sk\u00e9pp viselkedik, mint \u00e9n?<\/em>
\nM\u00e1ria melletted \u00e1llt, t\u00e1mogatott szenved\u00e9sed eg\u00e9sz ideje alatt.<\/em>
\nSeg\u00edts, hogy \u00e9n is ezt tegyem \u00e9rted az\u00e1ltal, hogy m\u00e1sokat t\u00e1mogatok.<\/em>
\nUram, irgalmazz nekem!<\/em><\/p>\n <\/p>\n
IV. J\u00e9zus tal\u00e1lkozik Anyj\u00e1val<\/h4>\n
Siker\u00fclt \u00e1tt\u00f6rn\u00f6m a t\u00f6megen, \u00e9s fiam oldal\u00e1n
\nmentem. Az ord\u00edtoz\u00e1son kereszt\u00fcl megsz\u00f3l\u00edtottam.
\nMeg\u00e1llt. Szem\u00fcnk tal\u00e1lkozott, az eny\u00e9m a f\u00e1jdalom
\nk\u00f6nnyeiben \u00faszva, az \u00f6v\u00e9 k\u00ednnal \u00e9s d\u00f6bbenettel telve.
\nTehetetlennek \u00e9reztem magam; \u00e9s akkor azt mondta
\nnekem a szeme: \u201eB\u00e1tors\u00e1g. Mindennek van \u00e9rtelme.\u201d<\/p>\n
<\/p>\n
Ahogy tov\u00e1bb botladozott, tudtam,<\/em>
\nigaza van. S \u00edgy ut\u00e1na mentem, n\u00e9m\u00e1n,<\/em>
\nim\u00e1dkozva. Uram J\u00e9zus. Bocs\u00e1ss meg,<\/em>
\nami\u00e9rt annyiszor tal\u00e1lkozott a szem\u00fcnk \u00e9s<\/em>
\n\u00e9n elfordultam. Bocs\u00e1ss meg, amikor<\/em>
\nmindenkivel \u00e9reztettem, hogy ha nem \u00fagy<\/em>
\nmentek a dolgok, ahogyan azt szerettem volna.<\/em>
\nBocs\u00e1ss meg, amikor apr\u00f3s\u00e1gokon keseregtem,<\/em>
\nelkedvetlenedtem, \u00e9s nem hallottam b\u00e1tor\u00edt\u00f3 szavadat.<\/em>
\nIgen, Uram, sokszor tal\u00e1lkozott szem\u00fcnk hasztalanul.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
V. Simon seg\u00edt J\u00e9zusnak a keresztet vinni<\/h4>\n
Fiam arc\u00e1n majdnem teljes kimer\u00fclts\u00e9get l\u00e1ttam,
\nahogy neh\u00e9z terh\u00e9t vinni pr\u00f3b\u00e1lta. \u00dagy t\u0171nt,
\nminden l\u00e9p\u00e9s az utols\u00f3. Sz\u00edvemben \u00e9reztem minden
\nk\u00ednj\u00e1t, \u00e9s \u00fagy szerettem volna, ha m\u00e1r v\u00e9ge lenne.
\nAzt\u00e1n \u00e9szrevettem, ahogy az \u0151r\u00f6k egy tiltakoz\u00f3 embert
\na t\u00f6megb\u0151l kir\u00e1ncig\u00e1lnak. K\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, fogja meg
\na kereszt v\u00e9g\u00e9t, s k\u00f6nny\u00edtse meg fiam terh\u00e9t. K\u00e9rdezte
\naz \u0151r\u00f6ket, mi\u00e9rt van ez \u00edgy\u2026 \u00c9n tudtam, s \u00edgy n\u00e9m\u00e1n tov\u00e1bbmentem.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram, J\u00e9zus, sokszor megtagadtam<\/em>
\nneked a seg\u00edts\u00e9get. \u00d6nz\u0151 ember voltam, aki<\/em>
\nsokszor k\u00e9rd\u0151be vontam szavadat.<\/em>
\nNe hagyj Simonhoz hasonl\u00f3nak maradnom,<\/em>
\nhanem seg\u00edts, hogy any\u00e1dhoz, M\u00e1ri\u00e1hoz hasonl\u00edtsak,<\/em>
\naki mindig csendben ment \u00e9s engedelmeskedett.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
VI. Veronika let\u00f6rli J\u00e9zus arc\u00e1t<\/h4>\n
Ahogy tov\u00e1bbmentem, k\u00f6zel J\u00e9zushoz, egy
\nasszony tolakodott \u00e1t az \u0151r\u00f6k sor\u00e1n,
\ns elkezdte fiam izzadt, v\u00e9res arc\u00e1t t\u00f6r\u00f6lgetni.
\nAz \u0151r\u00f6k r\u00f6gt\u00f6n elr\u00e1ncig\u00e1lt\u00e1k.
\nAz arc\u00e1r\u00f3l les\u00edrt a k\u00e9rd\u00e9s: \u201eMi\u00e9rt teszitek ezt vele?\u201d
\n\u00c9n tudtam, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bbmentem n\u00e9m\u00e1n, h\u00edv\u0151n.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram, ez az asszony a legjobbat tette<\/em>
\nneked, amit csak tudott. \u00c9n azonban, \u00e9n t\u00f6bbet<\/em>
\nakarok kapni, mint adni. Annyi alkalom van<\/em>
\nmindennap neked adni valamit az\u00e1ltal, hogy m\u00e1soknak<\/em>
\nadn\u00e9k, de \u00e9n elmegyek mellett\u00fck. Megv\u00e1lt\u00f3m, seg\u00edts,<\/em>
\nhogy soha t\u00f6bb\u00e9 ne k\u00e9rdezzem, mi\u00e9rt,<\/em>
\nhanem mindenemet odaadjam neked.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
VII. J\u00e9zus m\u00e1sodszor esik el a kereszt terhe alatt<\/h4>\n
Megint. A fiam megint elesett; a f\u00e1jdalom megint
\nel\u00e1rasztott arra a gondolatra, hogy meghalhat.
\nFel\u00e9je indultam, de a katon\u00e1k nem engedtek.
\nFelemelkedett, \u00e9s lassan tov\u00e1bb bukd\u00e1csolt.
\nKeser\u0171 k\u00edn t\u00f6lt\u00f6tt el, amint n\u00e9ztem a fiamat elesni,
\n\u00fajb\u00f3l felkelni, \u00e9s folytatni \u00fatj\u00e1t. De mivel tudtam
\nhogy ennek \u00edgy kell lennie, n\u00e9m\u00e1n tov\u00e1bbmentem.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram, M\u00e1ria volt a legh\u0171bb k\u00f6vet\u0151d<\/em>
\nSohasem \u00e1llt meg, ak\u00e1rmennyit is szenvedett \u00e9rted.<\/em>
\nB\u0171neim \u00e1ltal sokszor elfordultam t\u0151led,<\/em>
\n\u00e9s elford\u00edtottam m\u00e1sokat t\u0151led.<\/em>
\nK\u00e9rlek, irgalmazz nekem!<\/em><\/p>\n <\/p>\n
VIII. J\u00e9zus besz\u00e9l az asszonyokhoz<\/h4>\n
P\u00e1r l\u00e9p\u00e9ssel J\u00e9zus m\u00f6g\u00f6tt mentem, mikor meg\u00e1llt.
\nEgy p\u00e1r asszony \u00e1llt ott, s\u00edrva, sop\u00e1nkodva f\u00f6l\u00f6tte.
\nAzt mondta nekik, hogy ne s\u00edrjanak \u00e9rte. Alkalmuk volt,
\nhogy elfogadj\u00e1k, mint Messi\u00e1sukat, ehelyett,
\nmint olyan sokan m\u00e1sok, elutas\u00edtott\u00e1k. Azt mondta nekik,
\nhogy maguk\u00e9rt s\u00edrjanak, hogy k\u00f6nnyeik megt\u00e9r\u00e9st hozzanak.
\nNem \u00e9rtett\u00e9k, mi a kapcsolat a mondottak \u00e9s a hal\u00e1lba
\nvezet\u0151 \u00fatja k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9n \u00e9rtettem, \u00e9s amint tov\u00e1bbment,
\n\u00e9n n\u00e9m\u00e1n k\u00f6vettem.<\/p>\n
<\/p>\n
Megv\u00e1lt\u00f3m, sokszor \u00e9n is olyan voltam,<\/em>
\nmint ezek az asszonyok, megl\u00e1tva a hib\u00e1t m\u00e1sban,<\/em>
\nsajn\u00e1lkozva f\u00f6l\u00f6tt\u00fck, de ritk\u00e1n l\u00e1ttam meg saj\u00e1t<\/em>
\nb\u0171n\u00f6ss\u00e9gemet, \u00e9s ritk\u00e1n k\u00e9rtem bocs\u00e1natodat.<\/em>
\nUram, ezeken az asszonyokon kereszt\u00fcl nevelt\u00e9l engem.<\/em>
\nBocs\u00e1ss meg, Uram, vaks\u00e1gom\u00e9rt.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
IX. J\u00e9zus harmadszor esik el a kereszt terhe alatt<\/h4>\n
Gy\u00f6trelem volt sz\u00e1momra J\u00e9zusnak ez az es\u00e9se.
\nNemcsak, hogy megint szikl\u00e1s f\u00f6ldre esett,
\nde most m\u00e1r majdnem a domb tetej\u00e9n volt,
\na keresztre fesz\u00edt\u00e9s dombj\u00e1n. A katon\u00e1k \u00fcv\u00f6lt\u00f6ttek
\nvele, szidt\u00e1k, s j\u00f3form\u00e1n felr\u00e1ncig\u00e1lt\u00e1k az
\nutols\u00f3 p\u00e1r l\u00e9p\u00e9snyin. Vert a sz\u00edvem,
\nahogy elk\u00e9pzeltem, mit fognak vele ezut\u00e1n tenni.
\nDe tudtam, hogy ennek \u00edgy kell lennie,
\ns \u00edgy n\u00e9m\u00e1n kapaszkodtam ut\u00e1na a dombra.<\/p>\n
<\/p>\n
Szeret\u0151 J\u00e9zusom! Tudom, hogy sokszor<\/em>
\nfelaj\u00e1nlottam seg\u00edt\u0151 jobbomat az embereknek,<\/em>
\nde amikor alkalmatlan lett a dolog, vagy f\u00e1jdalmas,<\/em>
\nkifog\u00e1sokat tal\u00e1ltam, \u00e9s otthagytam \u0151ket.<\/em>
\nSeg\u00edts, Uram, hogy any\u00e1dhoz hasonl\u00f3v\u00e1 v\u00e1lva<\/em>
\nsohase vonjam vissza seg\u00edts\u00e9gre ny\u00fajtott kezemet<\/em>
\nazokt\u00f3l, akiknek sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van r\u00e1<\/em>.<\/p>\n <\/p>\n
X. J\u00e9zust megfosztj\u00e1k ruh\u00e1it\u00f3l<\/h4>\n
Mikor fiam v\u00e9gre megszabadult a kereszt s\u00faly\u00e1t\u00f3l,
\nazt rem\u00e9ltem, egy kicsit megpihenhet.
\nDe az \u0151r\u00f6k r\u00f6gt\u00f6n elkezdt\u00e9k v\u00e9r\u00e1ztatta b\u0151r\u00e9r\u0151l
\nlet\u00e9pni a ruh\u00e1it. Kib\u00edrhatatlan volt l\u00e1tni fiamat
\nekkora k\u00ednban. De mivel tudtam, hogy ennek \u00edgy kell
\nlennie, csak \u00e1lltam, n\u00e9m\u00e1n, s\u00edrva.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram, a magam m\u00f3dj\u00e1n \u00e9n is<\/em>
\nlemeztelen\u00edtettelek. Buta besz\u00e9demmel<\/em>
\nmegfosztottam m\u00e1sokat j\u00f3 h\u00edrnev\u00fckt\u0151l,<\/em>
\negyeseket el\u0151\u00edt\u00e9leteimmel fosztottam meg<\/em>
\nemberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gukt\u00f3l;<\/em>
\nJ\u00e9zus, olyan sok m\u00f3don megs\u00e9rtettelek<\/em>
\nm\u00e1sok megb\u00e1nt\u00e1s\u00e1val.<\/em>
\nSeg\u00edts, hogy mindenkiben megl\u00e1ssalak.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
XI. J\u00e9zust a keresztre sz\u00f6gezik<\/h4>\n
Keresztre, k\u00e9szs\u00e9gesen
\nengedte, hogy odasz\u00f6gezz\u00e9k. Sz\u00edvemben \u00e9reztem
\na f\u00e1jdalmat, ahogy kez\u00e9t \u00e9s l\u00e1b\u00e1t \u00e1tsz\u00fart\u00e1k.
\nAzt\u00e1n felemelt\u00e9k a keresztet.
\nOtt volt, az \u00e9n fiam, akit annyira szeretek,
\nkig\u00fanyolva, amint k\u00ednl\u00f3dott, f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3
\np\u00e1r pillanat\u00e1\u00e9rt k\u00fcszk\u00f6dve. De \u00e9n tudtam, hogy
\nennek \u00edgy kell lennie, csak \u00e1lltam, n\u00e9m\u00e1n, im\u00e1dkozva.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram, micsoda f\u00e1jdalmakat<\/em>
\nszenvedt\u00e9l el \u00e9rtem. S micsoda f\u00e1jdalmakat<\/em>
\nszenvedett el any\u00e1d, amit l\u00e1tta fi\u00e1t ir\u00e1ntam<\/em>
\nval\u00f3 szeretetb\u0151l meghalni.<\/em>
\nM\u00e9gis, mindketten k\u00e9szek vagytok megbocs\u00e1tani nekem,<\/em>
\ncsak b\u0171neimt\u0151l t\u00e9rjek meg.<\/em>
\nSeg\u00edts, Uram, b\u0171n\u00f6ss\u00e9gemt\u0151l elfordulni.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
XII. J\u00e9zus meghal a kereszten<\/h4>\n
Mi nagyobb f\u00e1jdalom \u00e9rhet egy any\u00e1t, mint fia hal\u00e1l\u00e1t
\nl\u00e1tni! \u00c9n, aki ezt a Megv\u00e1lt\u00f3t a vil\u00e1gra hoztam, l\u00e1ttam
\nfeln\u0151ni, tehetetlen\u00fcl \u00e1lltam keresztje alatt, amint
\nlehajtotta fej\u00e9t \u00e9s meghalt. F\u00f6ldi k\u00ednjainak v\u00e9ge
\nvolt, de az eny\u00e9mek megsokszoroz\u00f3dtak.
\nDe ennek \u00edgy kellett lennie, \u00e9s nekem el kellett
\n\u00edgy fogadnom, \u00edgy h\u00e1t csak \u00e1lltam, \u00e9s n\u00e9m\u00e1n gy\u00e1szoltam.<\/p>\n
<\/p>\n
\u00c9n J\u00e9zusom, irgalmazz nekem az\u00e9rt,<\/em>
\namit b\u0171neim okoztak neked \u00e9s m\u00e1soknak.<\/em>
\nK\u00f6sz\u00f6n\u00f6m szereteted nagy tett\u00e9t. Azt mondtad,<\/em>
\nhogy az az igazi szeretet, ha \u00e9let\u00fcnket adjuk<\/em>
\nbar\u00e1tunk\u00e9rt. Add, hogy mindig a bar\u00e1tod legyek.<\/em>
\nTan\u00edts meg, hogyan \u00e9ljek m\u00e1sok\u00e9rt, \u00e9s sohase hagyjalak cserben.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
XIII. J\u00e9zust leveszik a keresztr\u0151l<\/h4>\n
A t\u00f6meg hazament; nem volt t\u00f6bb\u00e9 zaj. Csendesen
\n\u00e1lltam J\u00e9zus egyik bar\u00e1tj\u00e1val, \u00e9s feln\u00e9ztem Megv\u00e1lt\u00f3nk,
\na fiam holttest\u00e9re. K\u00e9s\u0151bb k\u00e9t f\u00e9rfi leemelte a testet
\na keresztr\u0151l, \u00e9s karjaimba tette. M\u00e9ly gy\u00e1sz bor\u00edtott el.
\nDe m\u00e9ly \u00f6r\u00f6met is \u00e9reztem. Fiam \u00e9lete kegyetlen v\u00e9get \u00e9rt,
\nde mindny\u00e1junk r\u00e9sz\u00e9re \u00e9letet is hozott.
\nTudtam, hogy \u00edgy kell lennie, \u00e9s n\u00e9m\u00e1n im\u00e1dkoztam.<\/p>\n
<\/p>\n
Uram, szenved\u00e9sed v\u00e9get \u00e9rt. De<\/em>
\negyre tov\u00e1bb is folyik, valah\u00e1nyszor helyetted<\/em>
\na b\u0171nt v\u00e1lasztom. Kivettem r\u00e9szemet keresztre<\/em>
\nfesz\u00edt\u00e9sedb\u0151l, \u00e9s most, Megv\u00e1lt\u00f3m, sz\u00edvem<\/em>
\nm\u00e9ly\u00e9b\u0151l k\u00e9rem bocs\u00e1natodat.<\/em>
\nSeg\u00edts, hogy hozz\u00e1d \u00e9s any\u00e1dhoz m\u00e9lt\u00f3 \u00e9letet \u00e9ljek.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
XIV. J\u00e9zust a s\u00edrba helyezik<\/h4>\n
Elvitt\u00fck J\u00e9zus test\u00e9t a s\u00edrhoz, magam igaz\u00edtottam el,
\ncsendesen s\u00edrva, csendesen \u00f6rvendezve. M\u00e9g egyszer
\nvisszan\u00e9ztem szeret\u0151 fiamra, azt\u00e1n kimentem.
\nLez\u00e1rt\u00e1k a s\u00edrt, \u00e9s miel\u0151tt elmentem, arra gondoltam,
\nhogy ennek \u00edgy kellett lennie\u2026
\n\u00cdgy kellett lennie \u00e9rted! Hittel fogok v\u00e1rni n\u00e9m\u00e1n.<\/p>\n
<\/p>\n
Igen, Uram, \u00edgy kellett lennie az\u00e9rt,<\/em>
\nmert szerett\u00e9l engem, \u00e9s semmi m\u00e1s\u00e9rt. Csak azt<\/em>
\nk\u00e9red t\u0151lem, hogy j\u00f3 \u00e9letet \u00e9ljek, \u00e9s<\/em>
\nsohasem \u00edg\u00e9rted, hogy ez k\u00f6nny\u0171 lesz.<\/em>
\nAkarom a b\u0171nt magam m\u00f6g\u00f6tt hagyni, \u00e9s<\/em>
\ncsak \u00e9rted \u00e9lni testv\u00e9reimben.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
XV. J\u00e9zus felt\u00e1mad<\/h4>\n
Csak h\u00e1l\u00e1s tudtam lenni fiam \u00e9rt\u00fcnk val\u00f3
\n\u00e1ldozat\u00e1\u00e9rt. \u00c9s m\u00e9gis, micsoda \u00fcres volt az
\n\u00e9let n\u00e9lk\u00fcle, akit annyira szerettem! De csak
\nk\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb ez az \u0171r t\u00falcsordul\u00e1sig,
\nminden elk\u00e9pzel\u00e9sen fel\u00fcl telt: felt\u00e1madt!
\nMegv\u00e1lt\u00f3nk megnyitotta a kaput egy \u00faj \u00e9let fel\u00e9.
\n\u00cdgy kellett lennie, \u00e9rted val\u00f3 m\u00falhatatlan
\nszeretete nem el\u00e9gedett meg kevesebbel.
\nMind\u00f6r\u00f6kre \u00f6r\u00fclhetek, de sohasem n\u00e9m\u00e1n.
\nMegv\u00e1lt\u00f3m, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli
\nszeretetedet, mely engedi, hogy felt\u00e1madjak
\nsaj\u00e1t b\u0171n\u00f6ss\u00e9gemb\u0151l. \u00dajb\u00f3l megpr\u00f3b\u00e1lok
\njobb \u00e9letet \u00e9lni. Seg\u00edts, hogy mindig
\neml\u00e9kezzem erre a szeretetre.<\/p>\n
<\/p>\n
M\u00e1ria, felt\u00e1madt \u00dcdv\u00f6z\u00edt\u0151nk anyja,<\/em>
\ntan\u00edts meg, hogyan kell hozz\u00e1d hasonl\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnom,<\/em>
\ns m\u00e1sok ir\u00e1nti szeretetben \u0150t szeretnem.<\/em><\/p>\n <\/p>\n
A kereszt\u00fat a teljess\u00e9g \u00fatja: a hat\u00e1r n\u00e9lk\u00fcli<\/em>
\nf\u00e1jdalom\u00e9, a szeretet\u00e9, a teljes leereszked\u00e9s \u00e9s<\/em>
\na legnagyobb felemelked\u00e9s, a L\u00e9lek teljess\u00e9ge,<\/em>
\nmely a Megv\u00e1lt\u00f3 felnyitott oldal\u00e1b\u00f3l ered,<\/em>
\naz \u00e9letnek \u00e9s kegyelemnek eme folyam\u00e1b\u00f3l,<\/em>
\ntelve megbocs\u00e1t\u00e1ssal \u00e9s b\u00e9k\u00e9vel. Az Anya sz\u00edv\u00e9ben,<\/em>
\na v\u00e9gtelen k\u00f6ny\u00f6r\u00fclet \u00e9s az agg\u00f3d\u00f3 v\u00e1rakoz\u00e1s ideje.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Vissza az Im\u00e1ds\u00e1gokhoz (\u00cdrta: Richard G. Furey, C.Ss.R.) I. Pil\u00e1tus J\u00e9zust hal\u00e1lra \u00edt\u00e9li P\u00e9ntek kora reggel l\u00e1ttam a fiamat. Most pillantottam meg el\u0151sz\u00f6r, mi\u00f3ta elvitt\u00e9k. K\u00e9kre vert, v\u00e9rz\u0151 test\u00e9nek l\u00e1tt\u00e1n f\u00e1jdalom has\u00edtott sz\u00edvembe \u00e9s k\u00f6nnyek sz\u00f6ktek szemembe. Azt\u00e1n Pil\u00e1tus, \u00edt\u00e9lkez\u0151 sz\u00e9k\u00e9ben \u00fclve megk\u00e9rdezte a t\u00f6meget, mi\u00e9rt akarj\u00e1k fiamat kiv\u00e9geztetni. …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":628,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/651"}],"collection":[{"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=651"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/651\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1031,"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/651\/revisions\/1031"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/628"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/cegled.mariaradio.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=651"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}